A horvátok ismertek arról, hogy szeretik az ünnepségeket és a bulikat, ezért minden falunak megvan a maga ünnepe. Az ünnepségek Ižen mégis kitűnnek, még a horvátok között is. 

Az Iška Fešta egy nyári ünnepség, mely három napon keresztül kínál kulturális programokat, sportjátékokat, ételt és italt, valamint sok szórakozást. Iž-sziget hagyományos folklórbulija a csúcspontját a Fešta záróeseményével éri el – „Iž királyának“ megválasztásával. Ez egy régmúlt időkre visszanyúló szokás, a római bacchanalia és saturnalia hagyományához kapcsolódik. A falu legidősebb lakói gyufát húznak, aki pedig a leghosszabbat húzza ki, „királlyá“ válik. Az öreg király Veli Iž kikötőjébe hajózik be a népviseletbe öltözött „sleppje“ kíséretében dalokkal, tűzijátékkal és harangokkal „csörömpölve”, majd az új királyt a színpadon a hagyományos szigeti folklór bemutatásával koronázzák meg. Természetesen minden jó bulihoz jó ételek is társulnak. Ezen a területen a leghíresebb az iški lopiž, egy húsból, zöldségekből, aromás mediterrán növények hozzáadásával készülő étel, melynek különlegessége a cserépedényben rejlik, amelyben tárolják – ami nem meglepő, mert ez a terület a fazekas hagyományairól ismert. Ha szeretne egy jót szórakozni, akkor irány Iž!

Sali mindig is a halászatról volt ismert – mindaddig, amíg a tülköt, a halászathoz szükséges jelzőeszközt nem kezdték el hangszerként használni. 

A szamármuzsika a zenélés egy különleges módja különböző fajtájú dobokon és ősrégi, kövekkel kitöltött vasedények, valamint a különösen látványos tülkök segítségével. Ez a salii lakosok védjegye és ma a horvát szellemi kulturális örökség része. A szamármuzsika nem vicc, pedig annak indult. 1960-ban néhány fiatal férfi gúnyolódott egy ottani vénlány végre bekövetkezett megházasodásán és olyan tárgyakon játszottak, amelyek ma a szamármuzsikához szükséges hangszerekként ismertek. A többi már történelem. Hamarosan formába öntötték a fellépésüket, meghatározták a szabályokat és kitalálták a jelmezeket. A fertőző ritmus a legfőbb bűnös, hogy azt leggyakrabban a Saljski Užancin – Dugi Otok ünnepnapján adják elő, mely az élőzene, a finom étel és a jó szórakozás kombinációja. A mindössze néhány fellépés során a szamármuzsika körbejárja az egész falut és mindenki hallja a vasárnap reggeli ébresztőt, mely felébreszti a legnagyobb alvókat is.  

Ideális hely mindazok számára, akik magányos helyet keresnek, amelyen jól megpihenhetnek, feltöltekezhetnek és megvilágíthatják a tovább vezető utat!

Ez az impozáns világítótorony, a Punta Bjanka, Dugi Otok északnyugati fokán található, Veli Rat közelében, Zadartól 35 kilométerre, nyugatra. Sűrű fenyvesek, gyönyörű öblök és kavicsos strandok veszik körül. 1849-ben épült, 42 méter magas, fényének hatótávolsága 22 tengeri mérföld és az Adria legmagasabb világítótornyának számít. Lenyűgöző voltát annak a sárga homlokzatnak köszönheti, amelynek elkészítésébe a szájhagyomány szerint 100 000 tojássárgáját használtak fel. A világítótorony udvarán épült fel a Szent Miklós kápolna, a romantikus esküvők megszervezésének egyik legkeresettebb helye. A világítótorony apartmanokat is kínál. A világítótoronytól 3 kilométerre találhatók Veli Rat, Verunić és Polje települések, a Brbinji kompkikötő pedig 9 km-re található. A világítótorony autóval is megközelíthető. 

Ismerje meg a szigeteket, ahová mindenkit szeretettel várnak, kivéve az autókat. Élvezze az érintetlen természetet – például a legfényesebb csillagok alatt fekve! 

Ezek a szigetek sok okból kifolyólag különlegesek, de az, ami közös bennük, hogy másfajta élményt kínálnak – autók nélkül! Olvadjon össze a természettel és érezze, hogyan éltek régen az emberek! Silba az egyik legismertebb ilyen sziget. A nyár folyamán ott még kerékpárok sincsenek! Szerencsére a sziget legszebb attrakcióját – a Toretát, egy külső csigalépcsővel rendelkező tornyot, melyet Petar Marinić kapitány emelt a 19. században a számára nagyon hiányzó szerelmének emlékére, gyalog is megnézheti. Ezután ússzon egyet a sok rejtett öböl egyikében, vagy béreljen hajót és menjen el a sziget völgyéhez, a Pernasticához! A szomszédos Olib-sziget szintén stressz- és autómentes zónaként ismert. Hosszú, a római korig visszanyúló történelemre tekint vissza, de talán mégis az olyan minőségi termékeiről ismert leginkább, mint a sajt, a bor és az olívaolaj – ami mind a szennyeződésmentes természet eredménye. A kötelező építészeti látványosságokon kívül Olib egy másik dologgal is jeleskedik – édesvízzel a Velebit forrásaiból. A természeti látványosságokról beszélve meg kell említenünk a Vrgada-szigetet is. A legjobb jellemzés a „Mediterrán, amilyen valaha volt”. Csatlakozzon a lassított felvételbe az aranyló homokos strandokon, a fenyvesekben és a gyönyörű mezőkön. Ismerje meg, hogy mit jelent horvát módon pihenni!   

Horvátország a halairól ismert, Kali pedig a halászairól. 

Horvátország számos szigete hosszú halászati történelemre tekint vissza a gazdag életnek köszönhetően az Adriai-tengerben. Ez egy hagyományos mesterség Ugljan-szigeten is, melyet nemzedékről nemzedékre adnak át. Azonban, Kali településnek nem szokványos a története. Habár Kali környéke nem a halászatról ismert, a halászai mégis világszerte ismertté váltak. Ennek oka az ún. kék halak fogása a középső csatornán és az északi Adria nyílt tengerén. Felszerelésüket olyan új technológiák használatával modernizálták, mint például az első tonhalháló – egy speciális halászháló.  A japán piacon rendkívül népszerű tonhal kifogására specializálódtak. A hagyomány fenntartása érdekében minden évben halászesteket szerveznek Kaliban, ahol megkóstolhatja a történelmet!